Szent Őrzőangyalok

A Szepetneki Szent Őrzőangyalok Templom Története

Szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, a szentély É-i oldalán toronnyal, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a torony K-i oldalához csatlakozó emeletes sekrestye-oratóriummal, Ny-i oldalához kapcsolódó lépcsőházzal. A hajó sarkait vakolatkváder díszíti. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A szentély É-i falán a Batthyány család címere. Falképek: 1983 (Závory Zoltán). Festett üvegablakok: 1980-as évek (Mohay Attila). Berendezés: jellemzően 18-20. század; főoltár, 1772; mellékoltárok, szószék, szobrok a szentélyben, 18. század vége; keresztút (Mulasics László); padok, 1938 (Levisch Robert); szembemiséző oltár és ambó, 1981 (Rácz Gábor, Sós András). Épült 1760-1774 között a Batthyány család támogatásával. 1999-2000-ben felújítva. A templomkertben: kőfeszület Szűz Máriával, talapzatának előlapján kronosztikon, 1851; Szent István-szobor, 1938.

Római katolikus egyházközségről már a XI. századból vannak adatok, ahogy a püspöki falu plébániájához tartozó oktatásról is. A ma álló római katolikus templom műemlék jellegű épület. 1710-ben építették újra a török pusztítás után a római katolikus plébániát. Először a védő szerepet ellátó torony épült, mai templomát 1752-ben szentelték fel. Az Őrangyalok templom a település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke. Barokk stílusú, műemlék jellegű. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. sz.-i eredetű. Oltára 1900-ban készült. Orgonáját 1896-ban építették, legutolsó bővítése 1988-ban volt. Harangjait nagy ünnepélyességgel 1925-ben szentelték fel. Jelentős búcsújáró hely volt. Stációképeit a szepetneki származású Mulasics László festőművész készítette. A gondozott templomkertben található Szent István szobra, mely az egyházi és közösségi megemlékezések helyszíne is. A templomban a szószék közelében található a Batthyány család címere.

A szepetneki római katolikus templom ma műemlék jellegű épület, a település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke (törzsszáma 6399, 11011 KÖH azonosító számon). Szepetnek Községi Önkormányzat Települési Értéktár Bizottságának döntése alapján helyi érték, nemzeti érték.

A település legmagasabb pontján, a templomdombon áll. 1988-ban dr. Horváth László régész terepbejárása során Árpád-kori templom maradványait és késő középkori felszíni településnyomot talált. Amit biztosan tudunk, hogy 1578-ban a török már el is pusztítja a templomot, ami valószínűleg fából épült (Szily vizitáció adata).

Az 1710-ben újraépülő római katolikus plébánia mellett a templomépítés is elkezdődik. Először a védő funkciót ellátó torony épül fel, 1720-ban a kőtorony mellett faépület található. Valószínűleg a toronytól északra eső rész ennek a továbbépítése. A templom felszentelésére az Őrangyalok tiszteletére 1752-ben kerül sor a Batthyány család támogatásával. Az első földesúr Batthyány Lajos nádor.  

Barokk stílusú, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A szentély északi oldalán található a torony, a hajó felett nyeregtető, ami a szentély felett kontyolt. A torony keleti oldalához csatlakozik az emeletes sekrestye oratóriummal. Az oratóriumot kiskarzatnak is nevezték, külön bejárata van a sekrestyéből. Azzal a céllal építették, hogy a Batthány család misére érkező tagjai elkülönülhessenek a hívektől és zavartalanul élvezhessék a misét. Ismereteink szerint erre a célra soha nem használták. A szentély északi oldalán kis ablak jelzi, az ablak alatt látható a Batthány család címere.

A hajó és a szentély csehsüveg boltozatos, a hajó bejárati oldalán található a karzat, a hajó sarkait vakolatkváder díszíti.

A berendezés jellemzően 18-20. századi, sok minden valószínűleg az 1760-1777 közötti időszakból származik.

Főoltára 1772-ből való – Batthyány József prímás költségén állították fel. A főoltárkép klasszikus őrangyal ábrázolás: a gyermeket kísérő, óvó, védő gesztust tevő angyal, az Isten tevékeny szeretetének gondviselő jóságának és oltalmazó jóságának megjelenítője. Szobrai Szent Mihály és Szent Rafaelt ábrázolják. 1900-ban nem túl nagy szakértelemmel a szombathelyi Lewisch Robert aranyozó oltárépítő és festő „felújította”. Árajánlata alapján: renoválta a főoltárképet, a keretét aranyozta és színezte. Az akkori tabernákulum helyett egy új tabernákulumot épített fából oszlopokkal, faragványokkal, 80 cm magas, polichromban festve és aranyozva. Belsejét fehér selyemmel kárpitozza. Fából egy új gyertyatartó padot épít. A faragványokat, gyertyatartókat újra aranyozza és ezüstözi, az oltárfeszületet renoválja. Emellett elvégzi a mellékoltárok, a szószék, a Mária szobor renoválását, festi a templomot.

Tóth Mike Mihály (Jézus-Társasági áldozópap és főgimnáziumi tanár, a természettudományok tanára) fotója a szepetneki főoltárról 1903-ban a Hírnök című újságban jelent meg.

Mellékoltárok – Jézus szíve oltár; Máriaoltár

Mária oltár – melyen az oltárképet helyettesítő szobor a Szűzanyát, mint Világ Királynőjét ábrázolja. Fején korona, egyik kezében a Kis Jézus, másikban királynői jogar, lábai alatt a föld.

Egyetlen hársfából faragott szószéke feltehetően XVIII. századi eredetű.

Szobrok – Piéta; Padovai Szent Antal a gyermek Jézussal; Szent József és a gyermek Jézus - Mindegyik faszobor, szép kidolgozásúak, régi keletűek, alkotójuk ismeretlen, 1938-ban restaurálva.

Orgonáját 1896-ban építette Szalay Gyula. 1918. március 28-án hadicélokra 29 darab orgonasípot szállítottak el. Az orgonasípok háború utáni pótlására 1918. júliusában hoztak létre egy alapot. Az orgonát 1935-ben bővítették, utoljára 1988-ban Takács Gyula bővítette.  

Harangjait (Szent József és Szent Flórián) 1916. szeptember 14-én hadicélokra elszállították. A hívek már 1916 szeptemberében létrehoznak egy harangalapot, „az elszállított 2 db harangnak a háború utáni beszerzésére”. Az új harangokat nagy ünnepélyességgel 1925-ben szentelték fel. Átmérőjük 98, 61, 48 cm. Budapesten öntötték, Rinker Ferenc műhelyében Augusztus 16-án szállították Nagykanizsára, felszentelésükre augusztus 20-án került sor. Berkovics József esperesplébános és káplánja egyházi ornátusban vonult ki a harangok fogadására. Fehérruhás leánykák, lovas bandérium és szepetneki lakosokból, elöljárókból álló kíséret vonult végig az állomás – Csengery utca – Király utca útvonalon. Minden harang külön feldíszített szekeret kapott. A harangokat Tóth János letenyei esperes-kanonok szentelte fel, Meszlényi Antal dr mondott ünnepi beszédet. Délután a Katolikus Legényegylet előadta Végh Károly „Visszajönnek a harangok” című színművét.  

2021-ben a harangok felfüggesztése újult meg, mind a három harang visszakerült az eredeti harangkamrába, új húzóműveket kaptak. A sekrestyébe digitális harangvezérlés került, amely akár fizikai kapcsolat nélkül is irányítható. Négy digitális haranggal, rövid- és hosszútávú hangszórókkal illetve harangjátékkal gazdagodott a templom. Újra kellett önteni a nagyharang nyelvét és gombot (Gombos harangöntő műhely végezte el a mechanikai munkákat, a villamosítást, a digitális vezérlés Kapui Gyula okleveles villamosmérnök munkája).

1945. április másodikán déli egy órakor vonulnak be az oroszok Szepetnekre. A hátráló németek felrobbantják a templommal szomszédos iskolaépületben felhalmozott lőpor készletet. Mészáros Ferenc plébános így számol be 1945. május 23-án a templomot ért károkról a püspökség felé: „A szepetneki plébániatemplomot folyó év április 2-án  - az orosz haderő bevonulása után ismeretlen tettesek feltörték, az egyházi fehérnemű 80%-át elvitték, a gyóntatószéket és az összes ajtókat súlyosan megrongálták, az egyházi ruhákat szétszórták s a fehérneműkön kívül magukkal vittek egy valódi aranyfonállal hímzett aranybrokát casulát és mintegy 40 kg viaszgyertyát. Bombatámadás következtében a templom néhány ablaka kitört, egyébként a templom épülete nem rongálódott meg, benne az istentisztelet zavartalanul folyik.”

Mivel a templom mögé estek a légiaknák, így az épület nagyobb kárt nem szenvedett. A megrongált ajtókat eltüzelték, de a kelyhek megvannak, az Oltáriszentség sértetlen, mert egy szomszédos magánházba menekítették.

Ugyanebben az évben, június 20-án az esperesnek küldött beszámolóban olvasható:

„A szepetneki anyatemplomot a következő károsodások érték: 3 kulcs kivételével az összes többi kulcsok elvesztek; a gyóntatószék üvegablaka bezúzatott; a külső bejárati ajtó, paramentumszekrények, oratórium, szószék ajtai bezúzattak, záraik tönkre tétettek; 1 drb aranybrokát casula domború, valódi aranyfonalhímzéssel, 3 drb oltárterítő, 4 drb vállkendő, 3 drb alba, 9 drb corporale, 40 drb kehelykendő, 35 drb lavabokendő, 2 drb karing, 2 drb 3 kg-os húsvéti gyertya, 40 kg viasz oltárgyertya. ”

1945. december 16-án a megyéspüspöknek írt beszámolóban részletesen felsorolásra kerülnek a németek és az oroszok okozta károk, 1938-as áron számszerűsítve vannak a veszteségek a szepetneki és a sormási templomban, a római katolikus iskolában, a plébános háborús kára, a hívek háborús kára. Itt olvashatjuk, hogy a szepetneki templom toronyablakait a németek eltávolították, illetve a légi támadástól kitört hat ablaktábla.

A festett üvegablakokat az 1980-as években Mohay Attila készíti – „A szentlélek kiáradása”; „A feltámadt Krisztus” és „Jézus születése” a hajóba, „Dávid Király” a karzatra „nyílik”.  

A mennyezeti képeket 1983-ban Závori Zoltán készíti (Isten báránya; törvénytáblákat és a szentírást tartó angyalok; Angyali üdvözlet).  

A keresztút a helyi születésű Mulasics László munkái.

A padok 1938-ból valók, Levisch Robert munkái.

A szembemiséző oltár és az ambó 1981-es, Rácz Gábor és Sós András munkái.

1981-ben a toronysisak fémlemezét az eredetihez hasonló cserépfedéssel látták el. 1982-83-ban helyi kivitelezők homlokzatfelújítási munkákat végeztek. Ekkor került sor a főoltár rekonstrukciójára. Az 1900-as átfestést letisztították, mind a főoltárról, mind az oldalszobrokról, a feltárt festéknyomok alapján színrekonstrukciót végzett Bérci László az OMF-től.

Utolsó felújítás 1999-2000-ben történt. 2012-ben nyert pályázati összegből 2014-re megvalósult a templom szigetelése, a külső, málló vakolat leverése, új vakolat felhordása, megújult a tetőszerkezet és új a külső színezés is.  

2023 januárjától boldog Batthyány-Strattmann László másodlagos ereklyéjével gazdagodik a templom. Az új mellékoltár a templom barokk belső kiképzéséhez és a már meglévő két barokk mellékoltárhoz stílusában illő. A két eredeti mellékoltár rózsás alapmotívumát ismétlő, laparanyozott konzolasztal képezi az új mellékoltár menzáját, két ugyancsak aranyozott falikonzollal kiegészítve. Az oltárkép Deli Levente képzőművész alkotása, díszmagyar öltözékben ábrázolja a szegények orvosát. 2023 januárjában főtisztelendő és nagyméltóságú Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök által felszentelendő mellékoltáron kerülnek elhelyezésre és állandó őrzési helyükre a ”gyógyulás olajai”, azaz a plébánián őrzött szent olajok: a keresztelendők és a betegek olaja, valamint a szent krizma.

Feltehetően a templom első felszerelési tárgyai közé tartozik a plébánia legrégebbi úrmutatója, a féldrágakövekkel díszített, trébelt, aranyozott ezüstlemezekből és rézfelépítményből álló kisméretű barokk Batthyány-monstrancia, valamint a stílusában ahhoz illő nagyméretű barokk Batthány-kehely.

A magyar szentek kelyhe feltehetőleg az 1930-as évek ötvösmunkája. Az elefántcsont nodustól a talpig terjedő száron jelentősebb Árpád-házi szentjeink szobrai állnak: Szent István, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit. A kelyhet díszítő féldrágakövek a magyar nemzeti tricolor színeit tükrözik: a talpat piros kőberakású Jézus-szívék, a nodust fehér elefántcsont, a cuppát zöld féldrágakövek díszítik. Az aranyozott-ezüst cuppa felső peremén vallásosságunk főbb szereplői, a Mi Urunk, a Mindent Látó Szem, a Szűzanya és a Szentlélek galambjának sugaras ábrázolásait térdelő alakok féldomborművei veszik körül.

 

A templomkertben kőfeszület található Szűz Máriával talapzatának előlapján kronosztikon. A szövegben található római számok összeadásával kapjuk meg a felállítás évét, 1851-t. Utoljára 2021-ben a Szepetneki Horvát Nemzetiségi Önkormányzat pályázati forrás segítségével újíttatta fel.

Szintén a templomkertben Szent István szobrát 1938-ban, István halálának 900. évfordulója és az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából emelték. A pénzt Kenyeres Béla tanító vezette iskolai színjátszó csoport szereplésével, gyűjtésével teremtették elő. A szobor Gruber Leó szombathelyi szobrász alkotása. Pünkösdhétfőn szentelte fel Locsmándi Emil káplán, ami után beszédet mondott Szent István erényeinek követéséről, illetve annak fontosságáról. Énekszámokból és szavalatokból álló műsort adtak a szoboravatás tiszteletére.