Nagyboldogasszony

Plébánia alapítási ideje: Szepetnek fíliája 1928-ig, ekkor lelkészség alakul. 1992. január 1-tól oldallagosan Szepetnekhez csatolják, 2007. augusztus 1-től újra fíliája.

Eszteregnye község Zala megyében, Nagykanizsa járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg-Letenyei-dombság területén fekszik Nagykanizsától 9 km-re nyugatra. Déli határánál találjuk a 7-es főút és az M7-es autópálya csomópontját. A településtől északi irányban 3 km-re fekszik a közigazgatásilag már Eszteregnyéhez tartozó Obornak.

Régtől lakott hely. Újkőkori lelőhelyeket találtak a Kisréti-dűlőben és a tsz-istállóknál. A középső rézkor emberének eszközeit az Árnyivölgyben és a Kisréti-dűlőben fedezték fel. A Kisréti-dűlő késő rézkor és késő bronzkor leletei mellett a település környékén a római kor emlékei is megtalálhatók.

A település első írásos említése 1388-ból ismert (Eztregeny, Eztregnye). A név szláv eredetű, a struga=áradat szóval hozzák összefüggésbe. Több különböző alakban is találkozhatunk a község nevével (1412: Eszteregnyő; 1455: Eztergenew; 1512: Ezthegnije; 1919: Ezthereghnije).
 

Az eszteregnyei Nagyboldogasszony templom a szepetneki plébániától 7,9 km-re fekszik.

Egy 1390-es oklevélben már szerepel a neve, de a középkor folyamán nem volt itt plébánia. 1652-ben evangélikus lelkészség működött a Eszteregnyén, amely 1661-ben anyagyülekezet rangjára emelkedett. 1690-ben a katolikus hívek még Kanizsára viszik keresztelni a gyerekeiket. Kanizsa felszabadul a török uralom alól, megjelenik a várban Töller Ferenc jezsuita atya, akihez 20 km-es körzetből, így Eszteregnyéről is jönnek keresztelésre és házasságkötésre. 1698-ban ujjászervezik a kanizsai parókiát, Eszteregnyét is hozzácsatolják fíliaként, de hamarosan, a szepetneki plébánia felállításával annak fíliája lett 1710-től egészen 1928-ig. 1711-től már Szepetnek anyakönyvezi.

Egy 1774-ben kelt, a zágrábi érseki levéltárban őrzött összeírásban az olvasható, hogy Eszteregnye a szepetneki anyaegyháztól háromnegyed óra járásra van, 8 keresztelés, 8 esketés, 15 temetés volt. Szepetnek Eszteregnyétől kapott évi jövedelme is leírásra került: 35 telkes háztól természetben kap juttatást a plébánia, míg összeírtak 38 zsellérházat, ahonnan pénz folyik be. Csak a tehetősek adtak disznólábat (összesen 24-t), és kapott Szepetnek 36 szekér tűzifát.

A Szily-vizitáció adatai szerint 1778-ban a lakosok száma 689; (kat.capax 418, in capacis 281). Temploma nincs. Javai a telkek nagyságának arányában beszolgáltatott búza, rozs, készpénz. Tizenhatod meghatározva nincs, de természetben kap búzát, rozsot, árpát, de zabot nem. Tizenhatodból 4 urna bort kap. Tanító: Lőrincz György, magyar, Rigyácon lakik.

Szintén 1778. augusztus 14-én Eszteregnyén keltezett és aláírt Batthyány urbárium 15. pontjában az olvasható, hogy ez idő szerint sem a plébános, sem a tanító nem legeltethet a falu határában, mert nem laknak a faluban. De arra az esetre számítva, hogy később mégis idekerülhetnek, a plébános által tartható és legeltethető marhák számát 8-ban, a kecskék és juhok számát 4-ben állapítják meg.

1792-ben a katolikusok száma 564, 1802-ben 797, 1832-ben 716.

A templomot 1886. augusztus 16-án benedikálták.

1903-ban Eszteregnye község rendeletet alkot a templomépítés, felszerelés és fenntartási költségek viselése tárgyában.

1930-ban a Budapesti Országos Központi Oltáregyesület a szombathelyi egyházmegye szegény templomai számára egyházi ruhákat és szerelvényeket adományoz. Eszteregnye 1 fehér és 1 piros kazulát kap.

1933-ban Eszteregnyén ünnepélyesen megáldották a község által vásárolt és plébánialakká átalakított lakást. Még ebben az évben úgy határoznak, hogy a plébánialakot a mindenkori plébánosnak ingyen adja használatba. 1934-ben a püspöki látogatás beszámolója is azt írja, hogy Gutorföldén és Eszteregnyén szép új papi lak épült.

1937. november 20-28 között nyolcnapos népmissziót tartanak a faluban. Ennek záróeseménye, hogy egy feszületet helyeznek el a községháza tanácstermében, amit férfiak népes csoportja körmenetben kísér el a templomból a községházára.

1939-ben júniusában Grősz püspököt lovasbandérium és kerékpáros leventék fogadják a díszkapunál. 172-en bérmálkoznak.

1941-ben 8164 pengőt fordítanak a templom járdáinak kiépítésére.

1936-ban renoválták. A gyengének minősített főoltárkép helyett Szalóki Szánthó Géza tapolcai festőművész készített újat Szűz Mária mennybemeneteléről (250 cm x 130 cm). A főoltárkép az assumptio jelenetét ábrázolja az angyalok és a 12 apostol társaságában. A korabeli sajtó különösen az apostolok csoportját ítéli jónak. Lődör Jenő szombathelyi ipartestületi elnök és fia belül kifestették a templomot. A renoválásra Eszteregnye 4000 pengőt adott, míg az egyházközség 3000 pengőt gyűjtött össze. Az ekkor nyolc éve itt szolgálatot teljesítő Kohl Gyula plébános sokat tett a felújítás érdekében, nevét ki is emelik. A helyreállított templom megszentelésére 1936. augusztus 15-án kerül sor. Lovasbandérium és kerékpároscsapat kíséri az érkező vendégeket, többek között Batthyány Pálné grófnőt, aki egy zászlót adományoz a templomnak. A zászló egyik oldalán a Boldogságos Szűz, a másik oldalán Szent Pál egyik arcképe látható.

Az egyik mellékoltáron Pieta szobor látható, amit a szombathelyi Lorencz-cég készített és szállított 1929-ben. Anyaga terralit, magassága 85 cm.

4 oltára van.

A főoltár vörösmárvány, az oltárasztal az egykori háttal miséző helyén jelképes falburkolat található. Felújítására a 2000-es évek végén került sor, fából, színezett, klasszikus Jézus Szíve és Szűz Mária Isten Anyja. A tabernakulum a Jézus Szíve oltáron található. A templom eredeti berendezési tárgyai közül a régi mellékoltár egy faragott tiroli, és festett darabja utólagos beépítésre került a kórus alatti „Mária Barlang” oltárába, mely alatt a sírban fekvő Krisztus elnagyolt, aránytalan szobra látható.

Vörösmárvány oltára és ambója 1968-ban készült el, a szentély falát sgrafittóval díszítették – elpusztítva az eredeti berendezést (főoltár, mellékoltárok, szószék).  Az oltárképet a kórusra száműzték. 2022-ben oltárképe felújításra, az eredeti képpel visszaállításra kerül.

1916. szeptember 14-én hadi célokra elszállítanak 2 harangot (Szent Péter és Pál valamint a kisharangot). Pótlásukra már 1916 végén templomi alap jön létre. Harangjait 1925-ben szentelték fel. A nagyharang felirata: „Az egyházon a pokol kapui sem vesznek erőt. 4869. sz. Készíttette Eszteregnye róm. kath. hitközség 1925. Seltenhofer Frigyes harangöntő gyárában Sopronban.” A kis harang felirata: „Eszteregnye Község öntette; Haller József öntötte Szombathelyen 1868.” 

Kohl Gyula lelkész 1945. június 15-én az espereshez írott levelében azt írja, hogy a második világháborúban a templomot sérülés nem érte. 1945 húsvét hétfőn, harc nélkül vonulnak be az oroszok, de nem járnak a templomban. Később a húsvéti gyertyákat elvitték, de 40 pengőt fizettek érte. Az eszteregnyei lelkészi templom a legszükségesebb javakkal van ellátva. ennek ellenére rászoruló templomnak felajánl egy humeralét, egy albát és néhány darab purificatoriumot.