| II. 15. szombat
|
II. 16. Vasárnap
Évk. VI. Vasárnap
| II. 17. hétfő
A Szervita Rend 7 Szent Alapítója | II. 18. kedd
| II. 19. Szerda
| II. 20. csütörtök
| II.21. péntek Damiáni Szt. Péter
| II. 22. szombat Szt. Péter apostol székfoglalása | II. 23. vasárnap
Évk. VIi. Vasárnap Gyűjtés a katolikus iskolák javára | |
| SZEPETNEK |
17:00 Varga Lajosné Anna 6. évf.
|
8:00 Mlinarics Jánosné Kiss Magdolna 25. évf.
|
nincs szentmise |
8:00 - 11:00 Irodai szolgálat
17:00 Habjanecz István 30 napos
| nincs szentmise |
13:00 – 17:00 Irodai szolgálat
|
nincs szentmise | nincs szentmise
|
8:00 Lákics Istvánné 5. évf
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
12:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
nincs szentmise
|
12:30
|
| SORMÁS |
nincs szentmise |
9:30 Vajda Ferenc 11. évf.
| nincs szentmise | nincs szentmise | 17:00 Földi Jenő 5. évf. |
nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
9.30 Perhócs Ferenc
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
|
11:00 Májlinger Lászlóné 1. évf
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
|
11:00 Kohári cs. élő és + tagjai
|
|
A „hetek” Firenzében éltek a 12–13. század fordulóján, kereskedelemmel foglalkoztak. Franciaországban, Flandriában és számos itáliai városállamban tett utazásaik alkalmával, valamint a császár és a Pápai Állam közötti állandó háborúskodásokat tapasztalva megfigyelhették egyrészt a vallási élet új fölvirágozását, különösen a laikusok körében, akik testvérületekbe tömörültek, másrészt megéreztek valamit az általános nyugtalanságból, ellenérzésekből, amit az akkori egyházi állapotok okoztak. Vezekelni kezdtek. A 12. század végén Itáliában, különösen Firenzében több hasonló vezeklő csoport is alakult. Tagjaik mint a világban élő, a világtól azonban bensőleg elszakadt keresztények arra törekedtek, hogy vezeklésben és szegénységben a szegény és megfeszített Krisztus követésének éljenek. Valószínűleg 1233-ra tehetjük a hét alapító atya „megtérését”, vagyis felvételüket a bűnbánó testvérek („fratres de poenitentia”) közé. Az „Alapításlegenda” szerint ez az év számít a szervita rend alapítási évének, bár a történészek ezt kétségbe vonják. Az alapítók valószínűleg valamivel később szakítottak családi kötelékeikkel és vonultak vissza a város kapui előtt lévő Cafaggióba, hogy „nagyobb szabadságban élhessenek a szemlélődésnek” és amellett folytathassák az irgalmasság cselekedeteit felebarátaik javára. Az Apostolok cselekedeteinek egyházát vették példaképül, s szegénységben és felebaráti szeretetben akartak élni. Nemsokára azonban úgy látták, hogy Cafaggióban még túl közel vannak a világhoz, így távolabb eső helyet kerestek. 1241 körül a Monte Senarióra vonultak vissza, mintegy 18 kilométernyire északra Firenzétől, hogy remeteéletet éljenek és tökéletesen nyitottak és készségesek lehessenek Isten szolgálatára és indításaira. Lehetséges, hogy Veronai Szent Péter, aki később a domonkos rend első vértanúja lett, ajánlotta nekik, hogy vegyék föl a Szűz Mária társasága, Szűz Mária szolgái (Ordo Servorum Mariae) megnevezést. Innen származik a szervita elnevezés. Firenzében 1245-től bizonyítható okmányszerűen e név. Szent Ágoston reguláit fogadták el, és fekete rendi ruhát választottak maguknak. A társulást a firenzei püspök, majd 1249-ben Capocci bíboros, Toscana pápai legátusa ismerte el és hagyta jóvá. A szervita rend 1255-ben nyerte el a végleges pápai jóváhagyást. Miután a „hetek” közössége a pusztában bensőleg és külsőleg megszilárdult, életüket az ünnepélyes szegénységi fogadalomra alapozták. Ez véglegesen meghatározta törekvésüket, hogy a szegénység közösségében éljék az evangéliumi életet.
| |||||||||