| II. 22. szombat
|
II. 23. Vasárnap
Évk. VII. Vasárnap
Gyűjtés a katolikus iskolák javára
| II. 24. hétfő
Szent Mátyás apostol | II. 25. kedd
| II. 26. Szerda
| II. 27. csütörtök Nareki Szent Gergely apát | II.28. péntek
| III.1. szombat
| III. 2. vasárnap
Évk. VIII. Vasárnap Könyörgő nap a világ éhezőiért | |
| SZEPETNEK | nincs szentmise
|
8:00 Lákics Istvánné 5. évf.
|
nincs szentmise |
8:00 - 11:00 Irodai szolgálat
17:00 Bujtor Istvánné Ribarics Mária 2. évf
| nincs szentmise |
13:00 – 17:00 Irodai szolgálat
|
nincs szentmise | nincs szentmise
|
8:00
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
12:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
nincs szentmise
|
12:30
|
| SORMÁS |
nincs szentmise |
9:30 Perhócs Ferenc
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
9.30
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
|
11:00 Kohári cs. élő és + tagjai
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
|
11:00
Földesi Károly 2. évf.
|
|
Lukács ránk hagyományozta Péter beszédét (vö. ApCsel 1,15–26), melyben így érvelt: „Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek: Barnabást és Mátyást. A sors Mátyásra esett. Mivel a kiválasztás szempontja volt, hogy az apostolnak a feltámadás tanújának kell lennie, Mátyás valószínűleg találkozott a föltámadott Krisztussal. Mátyás további sorsa ismeretlen. Az apokrif András és Mátyás cselekedetei állítása szerint a missziós területek elosztása alkalmával „az emberevők országa” jutott neki, valószínűleg Etiópia, ahol megvakították és börtönbe vetették, de Isten visszaadta látását, és András csodálatos módon kiszabadította. A vértanúhalált állítólag lefejezéssel szenvedte el. Emiatt bárddal szokták ábrázolni, és a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjüknek. Ezenkívül oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok, és mint általában az apostolok, védőszentje a teológusoknak, hittanároknak, misszionáriusoknak is. Ereklyéit Ilona császárné a 4. században Trierbe vitette, ahol ma is tiszteletben részesítik a Szent Mátyás-apátság bazilikájában. Rómában február 24-én, Milánóban február 7-én, a bizánci szertartásban augusztus 9-én ünneplik. Mátyás napjához országszerte időjárási regulák fűződnek. „Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be).” Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce vagy bárd. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járta, hogy ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: „Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.” Istenünk, te Szent Mátyást fölvetted az apostolok testületébe. Közbenjárására add, hogy szereteted boldog részeseiként eljussunk választottaid közé. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen
| |||||||||