| III. 1. szombat
|
III. 2. Vasárnap
Évk. VIII. Vasárnap
Könyörgő nap a világ éhezőiért
| III. 3. hétfő
| III. 4. kedd
Boldog Meszlényi Zoltán pk és vértanú | III. 5. Szerda
Hamvazó-szerda | III. 6. csütörtök
| III.7. péntek
| III. 8. szombat
| III. 9. vasárnap
Nagyböjt 1. Vasárnap
| |
| SZEPETNEK | nincs szentmise
|
8:00
|
nincs szentmise |
8:00 - 11:00 Irodai szolgálat
| 10:00 Kolping Hamvazás
17:00 Hamvazás |
6:00 Virrasztó-mise
13:00 – 17:00 Irodai szolgálat
|
6:00 Virrasztómise |
16:00 gyóntatás 17:00 Anna és 9., József és 25. évf.
|
8:00 Hamvazás Matola Róbert 3. évf.
|
| NAGYKANIZSA-BAJCSA |
nincs szentmise
|
12:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
6:00 Virrasztómise, utána: gyóntatás
|
12:30 Polgári László 10. évf.
Hamvazás |
| SORMÁS |
nincs szentmise |
9:30
| nincs szentmise | nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise |
nincs szentmise
| nincs szentmise |
9.30 Hamvazás
|
| ESZTEREGNYE |
nincs szentmise
|
11:00 11:00 Földesi Károly 2. évf.
| nincs szentmise | nincs szentmise |
18:00! Hamvazás
| nincs szentmise | nincs szentmise |
nincs szentmise
|
11:00
Hamvazás Simon Jánosné Nincsics Mária
|
|
Meszlényi Zoltán püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte; a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra. Drahos azonban nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!” – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben a püspökkari ülésen. Néhány nappal később, június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva, mindenkitől szigorúan elkülönítve. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, fűtetlen szobában kellett a telet elviselnie. Őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Meszlényi Zoltán ráadásul nem volt teljesen egészséges ember, gyógyszerekre is szüksége volt, már akkor is, amikor elvitték. Gyógyszert azonban nem lehetett bevinni, sőt semmilyen kapcsolatot nem tarthatott a külvilággal. Sem letartóztatásának tényéről, sem a vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet szenvedett.” Sok szenvedés után, 1951. március 4-én már a halott főpásztort szállították a Mosonyi utcai kórházba. Március 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a rákoskeresztúri Új köztemetőben, ezután kerülhettek földi maradványai az esztergomi bazilikába. 2004-ben Erdő Péter bíboros indította el boldoggáavatási eljárását. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában, és ugyanabban az évben, október 31-én boldoggá avatták az esztergomi bazilikában. Boldoggá avatásakor ereklyéjét az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárban helyezték el.
| |||||||||