Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök szentelte fel augusztus 12-én az eszteregnyei templom új oltárát, rajta a régi, 1936-os oltárképpel. A templom búcsúnapján az érdeklődők a Nagyboldogasszony-templom régi-új oltérképéről is hallhattak érdekes előadást.
A 10 órakor kezdődő oltárszentelési szentmisére megtelt a templom. Egy bazilikába érkeztem, köszöntötte a helybelieket Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök amikor a település hatalmas templomát, egyben az itt élt hívek erőfeszítéseit, áldozatkészségét méltatta.
Szentbeszédében a segédpüspök Nagyboldogasszony ünnepén Mária nagyságának a titkáról elmélkedett. Mária nagyságának titka az ő kicsinységében rejlik:
mert, tudott, akart kicsiny lenni.
Ahogy a Szentírásban olvashatjuk: a hatalmasokat az Úr letaszítja trónjáról, a kicsinyeket felmagasztalja. A legnagyobb felmagasztaltatás, hogy a Szűzanya testestől-lelkestől megdicsőült. Nekünk is életfeladatunk a kicsinység megvalósítása, mondta a segédpüspök, hozzátéve: ez nem könnyű, hiszen látjuk a hatalmasokat, azokat akik kérkednek hatalmukkal. De mindez így van közösségeinkben, családjainkban is, sőt már a tanítványok között is megjelent ez a magatartás. De az Úr azt mondta: aki a legnagyobb akar lenni, legyen mindenki szolgája.
Szabolcs püspök felelevenítette a bencés szerzetes Placid atya emlékét, akit elhurcoltak GULAG-ra. A 10 éves rabság alatt rájött a túlélés szabályára: miközben az őrök éreztették hatalmukat a rabok igyekeztek felűlmúlni őket nagyságban: szolidaritásban, egymás segítésében, kitartásban, önzetlenségben, odafigyelésben.
Egy, a kőszegi Szent Jakab-templomban is látható köpenyes, palástos Madonna képre utalva – amelyen a Szűzanya palástja alatt ott vannak az emberek akiket Ő megvéd – Fekete Szabolcs Benedek kiemelte: ahhoz, hogy minél többen elférjünk a palást alatt összekell húznunk magunkat, kicsinek kell lennünk.
Ma össze kell fognunk, elnézőnek, megbocsátó szívűnek, befogadónak kell lennünk, hogy Mária örüljön annak milyen gyermekei vannak,
zárta szentbeszédét Fekete Szabolcs Benedek.
Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök szentbeszédét meghallgathatják itt.
A szentbeszéd után került sor az új oltár felszentelésére, amely helyi hívek munkája és amelyen a régi oltárkép mellett Szent Ritát és Szent Ferencet ábrázoló szobrok is helyet kaptak.
A szentmise után délután Mária köszöntővel folytatódott az ünnepi program, majd Dr. Kanász Viktor történész tartott előadást a templomról. Mint mondta: az épület történetével eddig nem foglalkozott komolyabban senki, van mit pótolni. A falu történetének rövid bemutatása után a templom építése kapcsán megjegyezte: az ittélők egészen 1886-ig a környező településekre jártak szentmisékre. Ekkor szentelték fel a templomot, ami méreteiben jóval nagyobb mint a szomszédos falvakban találhatók. Az eredeti főoltárról és oltárképről fotót is tudunk mutatni, amelyért köszönet Heiter Robert Gottfried szepetneki plébánosnak.
Az eredeti oltárképpel a helybeliek nem voltak megelégedve. Így amikor készültek a templom szentelésének 50 éves évfordulójára – az épület külső-belső felújítása mellett – egy új oltárkép készítését is elhatározták. Ezzel a feladattal Szalóki Szánthó Géza szombathelyi születésű festőművészt bízták meg, aki Tiziano Mária mennybevételét ábrázoló alkotása mellett az esztergomi bazilikában és a kalocsai templomban látható hasonló témájú képeket is alapul vette az eszteregnyei oltárkép elkészítéséhez. Márián kívül még 27 alakot festett meg, mondta Kanász Viktor.
A felújított templom felszentelését Pehm József zalaegerszegi apát-plébános, zalai püspöki biztos végezte, akinek két, eredeti levele, rajta az aláírásával is elkőkerült Kanász Viktor kutatásai során abból az iratcsomóból, amelyet Heiter Robert Gottfried plébánostól kapott segítve az eszteregnyei oltárképpel kapcsolatos kutatását. Mint kiderült: Pehm Józseffel alkudozni kellett, hogy elvállalja a szentelést, ugyanis 1936. augusztus 15-én volt még egy meghívása templommegáldásra, Novára. Bár kérte a szentelés augusztus 16-ára történő áttételét, de ezt a plébános, Kohl Gyula nem fogadta el. Némi unszolásra végül is kötélnek állt Pehm József.
Ám alig 30 év múlva, a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformját félreértelmezve az akkori plébános elbontatta az oltárt. Az oltárkép a kórusra került. A főoltár helyére a falra egy nagyméretű falfestmény készült a mennybe felvett Máriáról. Képet erről is tudunk mutatni.
Az ezredfordulón kezdődött meg a szentély eredeti állapotba történő visszaállítása, de ez akkor félbemaradt. Az új plébános, Heiter Robert Gottfried atya azonban fontosnak tartotta, hogy méltó legyen a szentély megjelenése, az épület belső teréhez esztétikailag jobban illő, a már meglévő berendezésekkel egységet alkotó oltára legyen a templomnak. Az elmúlt hónapokban ezen dolgoztak a szakemberek.
A nap a Boldogasszony vesperás elimádkozásával, és a jelenlévők vendégüllátásával, egyfajta búcsúi plébániai piknikkel folytatódott.
